Csontritkulás – tévhitek és téves kezelések

A csontritkulás – osteoporosis – nyugodtan kijelenthető, hogy egy természetes élettani folyamat, mely az idősödés során kezdi felütni a fejét. Így az, hogy csontjaink ugyanolyan állapotban kéne, hogy legyenek 60 évesen, mint 20 évesen, teljes mértékben téves megközelítés. Mégis sok esetben komoly betegségként diagnosztizálják a normális eseteket is, és sokszor téves kezeléseket alkalmaznak, holott a csontok egészségéért teljesen más utat kellene bejárnunk.

A csontok állapotának felmérése igencsak fontos, amikor fogászati kezelés előtt áll valaki. Hiszen fogaink problémái szorosan összefüggenek a csontok sűrűségével és erősségével, illetve az ezekkel felmerülő gondokkal. A Perfect Smile Fogászati Klinika álláspontja, és tapasztalata szerint mind az erősség, mind a sűrűség igazából attól a személyenként eltérő képességtől függ, hogy mennyire képes a kalcium beépülni a csontba. Pontosan emiatt kérdezzük meg pácienseinket a fogászati operálások előtt, hogy szednek-e bármilyen gyógyszert a csontsűrűség erősítésére.

A csontritkulás, illetve annak mérése határozottan jó „üzlet” a nyugati orvoslásban. Sajnálatos módon egyre gyakrabban írnak fel már a 40 éves kort betöltött hölgyek és férfiak számára is biszfoszfonátot tartalmazó gyógyszereket. Ez a hatóanyag legalább harminc féle, különböző elnevezésű gyógyszer fő eleme. Álláspontunk szerint, ezen gyógyszercsalád hatékonysága a csontsűrűség javításában nagyon csekély. Sokkal inkább szükség lenne arra, hogy a betegek vitaminhiányos állapotát megfordítsuk azzal, hogy a vérképük szerint megállapított értékeket feljavítjuk.

Ahhoz, hogy a kalcium képes legyen beépülni a csontba, szükség van egy fehérjére, mely azt a csonthoz szállítja. Ez a fehérje akkor termelődik kellő mennyiségben, ha a D-vitamin szintje legalább 50 Ng/ml. Azonban ez még mindig nem elég a csont erősítéséhez. Ehhez ugyanis szükség van még K2-vitaminra is, mely segít, hogy az említett fehérje aktívvá váljon, és fel tudja venni a kalcium iont.

A biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek ezzel ellentétben blokkolják a csont bontó és építő sejtjeinek normál funkcióit. Látszólag persze ettől a csont tömege nem csökken, azonban apró kis repedések keletkeznek benne. Ezeket a csontépítő folyamatok nem képesek befoltozni. Ebben a tekintetben a szájsebészeti, illetve fogászati problémák még veszélyesebbek. Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy akár egy egyszerű foghúzás, vagy szájsebészeti beavatkozás után sem záródik a seb, és nem gyógyul be az állkapocs csontja, hanem lassan elhal.

Ezek alapján az egész szervezetre nézve kijelenthető, hogy nagyon sok esetben nem is maga a csontritkulás okozza a csonttöréseket, illetve az egyéb kellemetlenségeket csontozatunkat tekintve. A téves kezelések azonban rossz irányba viszik csontjaink állapotát. Éppen ezért hangsúlyozzuk minden egyes kezelés előtt és után is, hogy a megfelelő vitaminok mennyiségére odafigyelve sokkal többet tehetünk fogazatunk és egész szervezetünk egészségéért, ami a csontjainkat illeti.